Főoldal
Bârlad Romániában, Moldovában és azon belül Vaslui megyében megyei jogú város, amelynek a 2011-es népszámlálás alkalmával 55.837 lakosa volt, több mint a megye székhelyén. Romániában a kommunista diktatúra bevezetéséig a város Tutova megye megyeszékhelye volt. 1950-ben Bârlad Román Népköztársaságot a 15 össszetevő egyik régió, Bârlad székhelye lett. Abban az időben Bârlad mellett Moldovában csak Suceava, Iași, Bacău és Galac kapott régiói városi címet. Később Bârlad elvesztette a régiói székhely címet és Iași régió egyik kerület központja lett. Az ország 1968-as adminisztratív megyékre való felosztásával a város Vaslui megyébe került.
Bârlad megyei jogú város földrajzilag a 46º északi szélességi fok és a 27º keleti hosszúság metszéspontjának közelében található. Az országon belül keleti elhelyezkedésű. A Moldovai fennsík fizikai-földrajzi egységében a város a Fălciului és nyugat Tutova dombok találkozásánál helyezkedik el. A Bârlad folyó völgyében terül el (ahonnan nevét is kapta). A zonában több völgy találkozik: keletről Popeni, Trestianei és Jăravățului völgyek, észak felől a Horoiata és a Simila völgyek; észak-nyugaton a Tutova folyó és mások határolják.
A völgyeket mindig járható utak szelték át, amely a városnak lehetővé tette, hogy a környező helységekkel jó kapcsolatokat fejlesszen ki számottevő távolságokra is: a Prut völgyével, a Duna alsó folyásával, a Siret folyóval. Elemezve a helység eredetét, Vintilă Mihăilescu geográfus úgy ítéli meg, hogy Bârlad tipikus vögyben létrejött mezőváros. A város legmagasabb pontja 172 m, minimális pontja 89 m.
A levegő hőmérséklete, amelyet 1896-tól mérnek rendszeresen a következő éves átlag hőmérsékleteket mutatják: évi átlagos hőmérséklet: 9,8 °C. Maximális hőmérséklet júliusban 21,4 °C, minimális évi hőmérséklet átlag januárban -3,6 °C. A helyi megfigyelő állomáson mért legszélsőségesebb hőmérsékletek: legmagasabb hőmérsékletet 1936 július 30-án mérték 39,7 °C volt, az abszolút minimális hőmérséklet 1942 január 25-én -30,5 °C volt.
Bârlad megyei jogú város az azonos nevű folyó mentén 1456 hektár területen helyezkedik el, melyből 1028 hektár belterület. A várost környező dombok legmagasabb pontjai Crângului domb 311 m (nyugatra) és a Dealul Mare/Nagy Domb, 264 m (keletre).
Sokáig úgy tartották, hogy a régiónak nincsenek kellő mennyiségű erőforrásai, hogy fenntartsa magát és gazdaságilag fejlődjön, de az utóbbi helyszínen végzatt geológiai kutatások rámutattak, hogy vannak ilyen források: szénhidrogén (főleg gáz halmazállapotban) főleg Tutova dombjaiban, Glăvănești helység mellett, Bălăbănești (Cândești) kavics (építőipar számára) a Covurlui fennsíkon, agyag és lössz (téglagyártás céljára), víztartalmú rétegek (magas ásványi tartalommal, amelyeket terápiában is lehet alkalmazni) és víz az alsó rétegekben (melyek kitűnőek ióvíznek).