Történelem Kiemelkedő emberek Múzeumok Emlékházak Szobrok és mellszobrok Templomok és kolostorok
Szállodák Hostelek Penzió Kempingek Mások
Éttermek és kávézók
Állatkert Színház Mozi Spa központ Parkok Klubok Kaszinók
Hozzáférés: Autóval Vonattal

Bârlad: Vasútállomás Barlad autóbusz-állomás Taxi Autókölcsönzés

Megye: Vasútállomásokon Buszmegálló (Megye) Taxi Autókölcsönzés
Prefektúra Megyei tanács Városházán Decentralizált szolgáltatások
Kórházak Egyéni gyakorlat Drogériákban Szépségszalonokban
Bölcsőde Óvoda Magánóvodák Iskolákban Középiskolák Főiskola
Turisztikai információs központok Utazási irodák

Történelem

Bârlad ősi román kultúr központ, az egyik az első Moldvai települések között tartották számon. Az orosz krónikák néhány információja szerint a várost a tizenkettedik századtól datálják, ezt az álláspontot egyes romániai és külföldi történészek is osztják. Az Arany Horda uralmának gyengülésével a XIII-ik század végén és a XIV-ik század elején a város megerősödött, a Bârlad völgyében fontos kereskedelmi és vám központ lett belőle, ahogy azt a régészeti feltárások és a helyi, a XV-ik száézad első évtizedeiben kiadott dokumentumok bizonyítják, Alexandru cel Bun (1401 június 28 – 1408 október 6) uralkodása alatt és a diplomáciai dokumentumok szerint (1412-i Lublaui Szerződés és a Constanţa / Baden ökümenikus tanács listája szerint, melyet Ulrich van Richentalnak (1415) tulajdonítanak. A város Alexandru cel Bun, Ştefan cel Mare, Petru Rareş uralkodása alatt szépen gyarapodott, melynek erdményeképpen Bârlad 1408-ban vámközpont és a XV-ik század első felében Moldova Déli Részének kormányzó központja lett, mely rangját a tizennyolcadik századig fenntartotta. Néhány kormányzóból uralkodó lett, mint például Ieremia Movilă, Vasile Lupu, Gheorghe Ghica vagy nagy tudós, mint Grigore Ureche, Miron Costin, Nicolae Costin stb. A jelentős külföldi utazók közül, akik értékes információkat hagytak a demográfiáról, társadalmi szerkezetről, egyházi szellemiségről, a középkori Bârlad képéről, megemlítjük Bandini püspököt (1646), Aleppói Pál esperest (1652), Evilia Celebi (1657), Vito Pilutio Vignanelo és másokat. A Sturdza, Miclescu, Palade, Costachi család tagjainak nagy birtokai voltak Bârlad környékén és állami vezetői tisztségeket viseltek. A lakosság száma 5.000 lakosról a tizenkilencedik század elején a század végére 25.218 lakosra nőtt. A Bârladiaknak értékes hozzájárulásuk volt a nagy politikai események materializálódásában, Románia nemzetállammá válásában (1859), a függetlenség kivívásában (1877) és a Nagy Egyesülésben (1918). A modern kornak pozitív következményei voltak Bârlad város gazdasági, társadalmi, politikai, különösen a kulturális infrastruktúrájára. Bârlad a tizenkilencedik században, két nagy formátumú politikai személyiséget adott, akik szorosan kapcsolódtak az új román állam sorsának megalapításában és megerősítésében: Alexandru Ioan Cuza (1820-1873), a modern Románia első uralkodója és Manolache Costache Epureanu (1820-1880), volt miniszterelnök, miniszter, diplomata, a Konzervatív Párt szervezője. Fokozatosan értelmiségi réteg is létrejött, akik jelentősen hozzájárultak az első oktatási és kulturális intézmények, kórházak, katonai, jogi és politikai struktúra létrehozásában. Ekkor tették le a város oktatási intézményeinek alapjait: az elemi iskola, középiskolai és gimnáziumi oktatás, melyek közül említésre méltóak „Gheorghe Rosca Codreanu” középiskola, mely a Codreanu latin iskolából (1846) jött létre, melyet Gimnáziummá alakítottak át (1858) és a Középiskola (1864); A Normális Iskola (1870), mely Ioan Popescu, Stefan Neagoe stb. professzorok kezdeményezésére lett alapítva és más intézmények. 1832 után megszervezik az egészségügyi rendszert és működésbe lép a „Bârladi Kórház és Elena Beldiman” új épülete, Bârladi értelmiségiek egy csoportjának köszönhetően, Dr. Constantin Codrescu vezetése alatt, 1881 április 26-án; megalakultak az első nyomdák (“Unirea”, N. Catzafany Nyomdája, Sigismund Munteanu Nyomdája, A Kereskedelmi Nyomda stb). Megjelennek a Birladi sajtó: „Semănătorul (Magvető)” (1870-1876), „Bârladul”, „Paloda”, „Vocea Tutovei/Tutova Megye Hangja”, stb.; képeslapok, mint „George Lazăr” (1887), Solomon Haliţă professzor kezdeményezésére, „Tribuna Pedagogică” és „Îndrumări Pedagogice /Pedagógiai útmutatások”, „Analele Spitalului Bârlad şi Elena Beldiman /Bârladi és Elena Beldiman Kórház története” (1891-1911), „Almanahul Palodei /Palodai Kalendárium)”, „Paloda literară /Irodalmi Paloda)” D. Nanu költő irányítása alatt; „Făt Frumos” (1904) az öt író csoportjának folyóirata (George Tutoveanu, Dimitrie Nanu, Athanasie Mândru, Corneliu Moldovanu és Emil Gârleanu), „Ion Creangă” (1908) melyet az ismert népzenészek Tudor Pamfile és Mihail Lupescu kezdeményeztek, akiket Ioan Antonovici és George Tutoveanu támogatott; a történelem területén az első folyóirat Miron Costin (1913) stb. Megjelennek az első tudományos-kulturális egyesületek, művészeti körök, mint az Irodalmi, Tudományos és Társadalmi Társaság, “Orientul /Kelet” melyet a „Gheorghe Rosca Codreanu” középiskola diákjainak egy csoportja alapított, élén Raicu Ionescu Rion és Garabet Ibrăileanu (1887); „Stroe Belloescu” Tudományos-Irodalmi Társaság, mely a Codreanu Középiskola (1903) mellett működött; „Bârladi Akadémia” Kulturális Egyesület (1915), melyet George Tutoveanu költő Tudor Pamfile néprajzkutató és Toma Chiricuţă pap alapított, mely társaság fogja Bârlad kulturális életét több mint öt évtizeden át fémjelezni. Több nemzeti szinten működő társaság leányvállalata jelenik meg: „A Román Nép Oktatásáért Társaság” (1867) „Román Athenaeum” (1885), “A Liga a románok kulturális egységéért” (1890); megalakultak az első kulturális intézmények: Nyilvános Könyvtár (1906), mely vezető értelmiségiek kezdeményezésésére jött létre, élükön George Tutoveanuval, a könyvtár új épületben kapott helyet, melyet a nagy emberbarát, Stroe S. Belloescu tanár épített, Nemzeti Ház (1909), a Múzeum (1914), amely ugyanabban az épületben működött 1948-ig, képtár stb. A két világháború közötti időszak az újraegyesített Romániának minőségi ugrást jelentett gazdasági, társadalmi, politikai, városrendezési, kulturális és diplomáciai szempontból is. Bârlad kihasználta a Nagy Egyesülés teremtette új feltételeket, a korábbi céljait véghezvitte és nemzeti összefüggésben új lehetőségeket nyitott. A bârladi oktatás (óvodai, általános iskolai, gimnáziumi és középiskolai) fejlődött, akárcsak a régebbi rangos iskolák is, mint például a „Gheorghe Roşca Codreanu” középiskola, és a „Ferdinánd király” Iskola, újak jelentek meg, az új gazdasági prioritások függvényében, mint például: szakiskolák, ipari és kereskedelmi szakközépiskolák fiúknak és lányoknak, elméleti középiskola lányoknak stb. A Bârladi sajtó politikai szempontból érettebb lett, a régi politikai újságok megszűntek, helyüket különböző kiadványok vették át, melyek tematikája szélesebb választékú volt, melyek a nemzeti ügyet szolgálták: a demokrácia és a szabadság védelmét. Új politikai kiadványok nyertek tért („Tribuna Tutovei/Tutova Megye Szónoka”, „Steaua Tutovei/Tutova Megye Csillaga”, „Moldova”, „Secerea/Sarló” stb), oktatói („Tribuna Pedagogica/Pedagógiai Tribün”, ” Însemnări Pedagogice/Pedagógiai Jegyzetek”, „Duh nou/Új Szellem”), történelmi témájú („Documente Răzăşeşti/ Szabadparaszt Dokumentumok”, 1932-szerkesztője Virgil Caraivan), az egészségügyben („Însemnări Medicale/Orvosi jegyzetek”, 1932-1937); az irodalmi sajtóban („Florile dalbe/Fehér virágok,” 1919, „Graiul nostru/Nyelvünk”, 1925-1927, „Răzeşul/Szabadparaszt” 1926 Virgil Caraivan vezetése alatt („Scrisul nostru/Írásunk” 1929-1931 „Avânturi culturale/Kulturális lendületek”). A tevékenységét folytatja az „Academia Bârlădeană” George Tutoveanu vezetése alatt, az Athenaeum és a „Kulturális Liga”, a „Stroe Belloescu” Tudományos-irodalmi társaság és más újabb: „Al. Vlahuţă” Egyetemista Egyesület, Nemzeti Olvasó Ház Egyesület, „Matematica bârlădeană/Bârladi Matematika” Társaság, Codreanu Középiskola Végzőseinek Egyesülete, felélesztett a kulturális intézmények, mint például a „Stroe S. Belloescu” Nemzeti Ház és a Múzeum, kórusok, hangszeres együttesek, színházi,- tánc- és sport egyesületek. A totalitárius kommunista rezsim öt évtizetes időszaka súlyos következményekkel járt az adminisztratív és politikai életre az ország ezen a részén is. Tutova megye megszüntetése után az új hatóságok megkövetelték, hogy a város különböző régiók közigazgatásába integrálódjon: Bârladi régióba (1953-1956) Iaşi régióba (1956-1968), Vaslui megyébe (1968-tól napjainkig), melyekben volt egyensúly, de működési zavarok is melyek hatással voltak nem csak gazdasági, politikai és társadalmi életre, hanem a hely szelemiségére is. Voltak egyes fejlődésre mutató elemek (a demográfiai növekedés meghaladta a 77.000 lakost, a társadalmi-gazdasági szerkezet megváltozott, a helység ipari-kereskedelmi központtá alakult át nagy gazdasági társaságok létrehozása révén, I.R.B., I.E.P.A.M., Abrazive, Vigonia stb.; új városrészek jöttek létre, városrendezési tervet kiviteleztek, ami hozzájárult a város modernizációjához új társadalmi és kulturális létesítmények megépítése által: óvodák, iskolák, kórházak, klinikák, a Vasútállomás, a Posta, a Művelődési Ház stb.), de ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a súlyos hiányosságokat, melyeket egy hamis demokráciára épülő totalitárius rendszer, demagóg, dogmatikus, tekintélyelvű, centralizált rendszere, mely nem tisztelte az emberi jogokat és nem hasznosította kellőképpen az emberi potenciált, hozott létre. A rendszer nem vette figyelembe a régi Bârlad városi építészeti hagyományait és stílusát, melynek eredményeképpen az épületek szabványszerűek voltak és a város elvesztette eredeti, rá jellemző személyiségét és bohém arculatát. A Bârladi kultúra nehéz időszakon ment keresztül, melyre rányomta bélyegét a kilátástalanság és a nyugati kultúra életerejével és a valódi demokrácia értékeivel való kapcsolat megszakadása. Az 1989-es forradalmi események után, melyek a kommunista rezsim összeomlásához vezettek, a demokrácia és a haladás útján Románia előtt új lehetőségek nyíltak. Ezek az átalakulások fokozatosan láthatóvá váltak Moldova e déli részének szellemiségének is, Bârlad visszaszerezte helyét azon települések között, amelyek a gazdag kulturális örökségükhöz hozzáadták a jelen eredményeket is. Megalakult a „Dr. C. Teodorescu” Kulturális Alapítvány, „Alexandru Ioan Cuza” Kulturális Egyesület, „Renaşterea Tutoveană/Tutova Megye Újjászületése” Kulturális Alapítvány, melynek célja Tutova megye visszaállítása volt, Az 1989-es forradalom harcosainak Szövetsége, „Szent Miklós” Keresztény Ortodox Alapítvány, „Szent Lukács” Művészeti Alapítvány, „Hősök Kultusza” Országos Szövetség bârladi részlege, „Dr. Clara Constantinescu” Kulturális-humanitárius alapítvány stb. Sokkal intenzívebbé tették jelenlétüket Bârlad kulturális intézményei: „Stroe S. Belloescu” Könyvtár, „Vasile Pârvan” Múzeum, „Victor Ion Popa” Színház, „George Tutoveanu” Művelődési Ház; megnőtt a nyomdák, kiadók, könyvesboltok száma; privát rádió és televízió állomásokat hoztak létre. Az Iskolai Sportegyesületi Klub is szép eredményeket ért el a sportban és a „Rulmentul” Sportegyesület labdarugásra és rögbire szakosodott csapatainak eredményei. A fő kulturális rendezvények a Bârladi Városháza támogatásával készülnek „Al. I .Cuza Napok” alkalmával (18-20 március), Bârlad Kulturális Napok (májusban), Nyári Fesztivál (július), Ősz Ünnepe (szeptember-október), Közösségi Palota Ünnepey (október 21), Karácsonyi és Húsvéti vásárok, és sok más helyi kulturális és sportesemény. Bârladnak a hét évszázados története során gazdag és változatos élete volt, kitűnt régiségeivel, gazdasági, de különösen a kulturális fejlődésével, mint Moldova egyik legfontosabb szellemi központja, egy igazi „Weimar”, ahogy George Călinescu kritikus a várost jellemezte. Ne felejtsük el, hogy Bârlad nagy mértékben hozzájárult, hogy olyan irodalmi tehetségeket neveljen ki és őrizzen meg, akik a román irodalmat gazdagították (N. D. Cocea, George Diamandi, Elena Farago, George Ivaşcu, Corneliu Moldovanu, George Pallady, Mircea Pavelescu,V. I. Popa, George Tutoveanu, G.G. Ursu, Al. Vlahuţă stb.) 140 éves története alatt (1870-2012) mintegy 180 helyi lap jelent meg, amelyekben olyan kulturális személyiségek működtek közre, mint (Vasile Alecsandri, Dimitrie Anghel, George Bacovia, Ion Luca Caragiale, Nichifor Crainic, Ion Creangă, Gala Galaction, Emil Gârleanu, Nicolae Iorga, Mihail Kogălniceanu, Ion Minulescu, Vasile Pârvan, Mihail Sadoveanu, Alexanru Vlahuţă, Vasile Voiculescu, Alexandru Dimitrie Xenopol stb.). A Bârladi kulturális örökség a demográfiai és gazdasági potenciálhoz viszonyítva egyenesen lenyűgöző: 25 akadémikus, néhány nemzetközileg elismert tudós (Dumitru Bagdasar, Paul Bujor, Miltiade Filipescu, Gheorghe Ghibănescu, Gheorghe Ivănescu, Ion Juvara, Scarlat Longhin, Vasile Pârvan, Al. Philippide, Gheorghe Plăcinţeanu, Ştefan Procopiu, Vasile Răşcanu, Gheorghe Taşcă, Alexandru Vlahuţă, Barbu Zaharescu stb.), 45 tábornok (Gheorghe Berdan, Henric Cihoski, Gheorghe Naumescu, Gheorghe Negrescu, C. Vasiliu Răşcanu, Silvestru Palade, Costache Mândru, N. Mastacan, Eugen Bantea, C. Ucrain stb.) 160 egyetemi oktató és kutató, több mint 60 író, 40 képzőművész, egyesek közülük nemzeti és európai szinten elismertek (Petre Bulgăraş, Nicolae Tonitza, Ion Dimitriu Bârlad, Stavru Tarasov, Marcel Guguianu, Cornel Vasilescu stb.), 4 zeneszerző (Gheorghe Cucu, Eugen Bulbuc, Paul Jelescu, Vasile Donose), 12 népzene és néprajzkutató, akik hozzájárulása ezen a területen különösen értékelt (Tudor Pamfile, Virgil Caraivan, Mihai Lupescu, Simion Teodorescu-Kirileanu, Iuliu Alexandru Zanne stb.); nem hiányoznak a sorból neves politikusok és diplomaták sem (Alexandru Ioan Cuza, Manolache Costache Epureanu, Constantin Diamandi George Diamandy stb.) egyházi főpapok (Iacov Antonovici püspök), emberbarátok (Gheorghe és Nicolae Roşca Codreanu testvérek, Stroe Belloescu, Ion Chiricuţă, Marcel Guguianu, C. Teodorescu), színészek, rendezők, operaénekesek (Nicolae Brăescu, Emilia Guţeanu Alexandrescu, C. Nastea-Cerchez, D. Popovici-Bayreut), zenészek (Emil Bâclea – fagott, Nicolae Cocea – cselló), világszintű sportolók (Alexandru Bizim, Smaranda Brăescu, Constantin Zahei, Nicolae Rainea, Titi Aur, Andreea Răducan stb.). Bârladon, talán világszinten egyedülállóan két államfő született: Alexandru Ioan Cuza és Gheorghiu-Dej államfők és Manolache Costache Epureanu miniszterelnök született itt. A térség kulturális örökségét érdemes alapos kutatásnak alávetni, hogy kiemeljük az igazi értékeket, melyeket a feledés lepke érdemtelenül eltakart, és amellyel a nemzeti és az európai térben azonosulni tudunk. A mai kutatók generációja, az elődöktől örökölt kincsek alapján szerepet kell vállaljanak egy olyan Románia Jövőjének formálásában, melyben minden román OTTHON érezze magát!!!

Hasonló honlapok

www.inforegio.ro

Investim în viitorul tău! Proiect selectat în cadrul Programului Operaţional Regional şi cofinanţat de Uniunea Europeană prin Fondul European pentru Dezvoltare Regională.
Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României
Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro